BLOG
jegyzőknek informatikáról közérthetően Jegyzőként csatlakozzon a Dokumentumtár Facebook oldalához, hogy ne maradjon le a legfrissebb informatikai postjainkról!

Az információs társadalom szószerkezet az 1960-as évek japán társadalomtudományában bukkant fel először, egy olyan társadalom definíciójaként, amely a tudás körül szervezi magát, és az információt használva gazdasági erőforrásként egy új civilizációs minőséget hoz létre.

Az információs technológia fejlődésével, az informatikai eszközök hétköznapivá válásával korunk társadalma teljes joggal hívható információs társadalomnak, amely a különböző folyamatok egyszerűsítését, hatékonyabbá tételét elektronikus szolgáltatások fejlesztésével éri el.

Ez a szemlélet természetesen a hazai közigazgatásban is tetten érhető, itt megemlítve a magyar kormány által 2011-ben indított Magyary programot, illetve ennek átdolgozásaként a kormány által 2015. elején elfogadott Közigazgatás- és Közszolgáltatás-fejlesztési Stratégiát (2014-2020).

A modern és hatékony közigazgatásnak tehát elektronikus szolgáltatásokkal kell fordulnia az ügyfelek felé, amely egy sokkal gyorsabb, kényelmesebb ügyintézést tesz lehetővé.

A papír alapú, személyes megjelenést igénylő folyamatok azonban nem válthatók ki varázsütésre, de az ügyintézés különböző fázisai támogathatók informatikai megoldásokkal, egyre inkább eltolódva az elektronikus közigazgatás (e-közigazgatás) felé.

Az e-közigazgatás szintjei:

  1. Első szint: Elektronikus információnyújtás – az ügyintézés elindításához szükséges háttér információk, ügyfélfogadási idők és egyéb információk megtalálhatók a szervezet honlapján, közösségi médiában vagy egyéb online felületen.
  2. Második szint: Egyirányú kapcsolat – az ügyintézéshez szükséges formanyomtatványok online elérhetők vagy megrendelhetők valamely, korábban említett csatornán keresztül. Az egyirányúság abból adódik, hogy a benyújtás hagyományos, papír alapú módon történik.
  3. Harmadik szint: Kétirányú interakció – a formanyomtatványok nemcsak elérhetők online felületen, hanem ott ki is lehet őket tölteni. A teljes elektronikus ügyintézés ezen a szinten még nem valósul meg, hisz például díjfizetés esetén továbbra is szükség van az ügyfél személyes megjelenésre.
  4. Negyedik szint: Tranzakció – az ügy teljes egészében elektronikus úton intézhető, beleértve a díjfizetést, számlázást és a hitelesítést is.
  5. Ötödik szint: ezt a szintet több különböző jelzővel is szokták illetni. Egyes leírások proaktivitási szintként hivatkoznak rá, máshol perszonalizációs szintként definiálják. A lényeg azonban közös: az elektronikus rendszer többlet szolgáltatások nyújtásával teszi még gördülékenyebbé és gyorsabbá az ügyintézés menetét (pl.: jelzi egy okmány lejárati idejét és arról időben értesítést küld, vagy meglévő törzsadatok alapján előre gondoskodik a formanyomtatvány kitöltéséről).

Hogy miért fontos ez 2017-ben? Mert jelenleg két - K01 és P26 - nyomtatványt kell elektronikusan közzé tenni az önkormányzatoknak weboldalukon, melyekről a továbbiakban részletesen írni fogunk.

Amennyiben Ön jegyző csatlakozzon a Dokumentumtár Facebook oldalához, hogy ne maradjon le a legfrissebb informatikai postjainkról!